A GPS működése

A GPS (Global Positioning System, azaz Globális Helymeghatározó Rendszer) a Föld bármelyik részén, a nap 24 órájában aktív globális műholdas navigációs rendszer. Ennek a rendszernek az alap kiépítése 24 műholdon alapszik, amelyek hat csoportra vannak osztva és körülbelül 20 200 km magasságban Föld körüli pályán keringenek. A műholdak minden nap kétszer kerülik meg a Földet és úgy vannak elhelyezve, hogy akármelyik pillanatban egyszerre a Föld bármely pontjáról legalább négy látszódjon. Az égen sík terepről egyidejűleg 7-12 műhold figyelhető meg, ebből 4 a helymeghatározáshoz szükséges, egy pedig a tengerszint fölötti magasság meghatározásához elengedhetetlen. A GPS műholdak azonos időben, egyszerre sugározzák a pontos idő, és a saját pozíció adataikat. A sugárzott adatokat befogja egy GPS-vevő majd azután, hogy meghatározta a műholdak pozícióit, a Földi helyzetet képzeletbeli gömbfelszínek metszeteként definiálja.

 

A GPS rendszerek alkalmazása

A GPS rendszereket elsődlegesen rádiónavigációs célokra tervezték, viszont ezenkívül alkalmazható a pontos idő és frekvencia terjesztésére is. A mérnökök az évek folyamán eltérő területeken kísérelték meg alkalmazni a GPS
rendszereket. Napjainkban a GPS-et használjuk a közlekedésben (pl.: GPS navigáció autóba), földméréseknél, környezeti kutatásoknál, hajók tájékozódásánál, biztonságtechnikában (pl.: műholdas gépjárműkövetés) és előszeretettel használják a kirándulók is. Mindenhol ahol helyzetmeghatározásra van szükség ott hasznos eszközzé vált. A GPS műszaki megoldásai és alkalmazhatósága napról napra fejlődik. Például a járművekbe beépített rendszerek eleinte az utólagos megtalálást szolgálták ki, azonban mára már a valós idejű nyomkövetést teszik lehetővé.

 

A GPS története

A legelején katonai célokra fejlesztették ki a GPS-t, majd egyre nagyobb szerepet játszott a polgári élet széles területén is. A GPS helymeghatározó rendszert az 1960-as években kezdték kidolgozni, de az elképzelés már 1957-ben a szovjet Szputnyik1 műhold fellövésekor megszületett. A tesztelések során a mérnökök azt figyelték meg, hogy a műhold által kibocsátott rádiójelek hullámhosszainak változásait analizálva pontosan meg lehet határozni a műhold pozícióját. Az Egyesült Államok megalkotta 1960-ban a Transit nevű műhold rendszert, ami a tengeralattjárók és a felszíni hajók GPS helymeghatározását könnyítette meg. Ezt a rendszert öt darab műhold alkotta, ez azt tette lehetővé, hogy óránként egyszer egy hajó a tengeren meghatározza helyzetét. 1967-ben megjelent a Transit utódja, a Timation, ennek köszönhetően gyors fejlődésnek indultak a katonai célú GPS-ek. 1978-ban polgári célokra is felhasználhatóvá tették a GPS-t annak érdekében, hogy a légiközlekedésben, hajózásban és a szárazföldi közlekedésben résztvevő járművek pozíciója pontosan megadható legyen, a veszélyes területek elkerülése érdekében. 1973. december 17-én Amerika nyilvánosságra hozta a 24 műholdból álló rendszerét, amelynek teljes kiépítettsége 1993 nyarára fejeződött be. Ma ezt a 24 műholdból álló rendszert hívjuk GPS-nek.

Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/pettrack.eu/wp-admin/includes/class-wp-filesystem-direct.php on line 173 Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/pettrack.eu/wp-admin/includes/class-wp-filesystem-direct.php on line 173 Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/pettrack.eu/wp-admin/includes/class-wp-filesystem-direct.php on line 173 Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/pettrack.eu/wp-admin/includes/class-wp-filesystem-direct.php on line 173 Warning: chmod() has been disabled for security reasons in /var/www/pettrack.eu/wp-admin/includes/class-wp-filesystem-direct.php on line 173